A XI. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia nemzetközi szekciójában „The Examination of Narrative Skills in Children with Mild Intellectual Disorder” címmel adtuk elő a TANAK és a Kutatói munkacsoportunk legújabb kutatási eredményét. Miről is szólt a kutatás? Íme a magyar nyelvű absztrakt:
Jordanidisz Ágnes – Vukman Kornélia – Mihály Orsolya
Narratív készség vizsgálata tanulásban akadályozott gyermekeknél
A narratív készség és az iskolai beválás között szoros kapcsolat áll fenn (Paul & Smith, 1993). Nyelvi és kognitív képességek egyidejű működtetését igényli a narratívák megalkotása. A narratív készség vizsgálatára és fejlesztésére gyakran használnak képeket, képsorozatokat (Fekonja-Peklaj et al. 2010). Magyar nyelvterületen a történetmesélés fejlődése még kevéssé kutatott. Murányi kutatása feltárta, hogy a tipikusan fejlődő magyar gyermekek narratív készsége 6 éves kor körül indul ugrásszerű fejlődésnek (Murányi 2025).
A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskolakezdéskor milyen narratív készséggel rendelkeznek tanulásban akadályozott gyermekeknél, illetve hogyan alakulnak ezek a képességek az általános iskola során. Feltételezésünk szerint iskolakezdéskor, és a többi évfolyamon is elmaradást fog mutatni a tipikusan fejlődő gyermekekhez képest, de a korral együtt lassan fejlődik. A tanulásban akadályozott gyermekek közül 4 és 8 fő vett részt a vizsgálatban osztályonként, míg a kontroll csoport 10 fő tipikusan fejlődő gyermekből állt. A vizsgálathoz Murányi Sarolta narratívkészség-tesztjének első képsorát használtuk. A teszttel a narratívák makroszerkezetére jellemző történegységek megjelenítését pontoztuk. A konvencionális kezdés és befejezés, valamint a történet időrendiségének megjelenítése a történetmesélés strukturáltságát mutatja. Továbbá vizsgáltuk a szereplők megnevezését, az alaphelyzet és a probléma ismertetését, valamint a megoldás és annak következményének, a szereplők érzelmeinek és gondolatainak megértését, kifejezését.
Kismintás kutatásunk csak részben igazolta hipotézisünket. A tanulásban akadályozott tanulók narratív készsége valóban elmarad tipikusan fejlődő kortársaikétól az iskolakezdéskor, azonban a felsőbb osztályokban sem találtunk lényegi javulást, fejlődést. A kutatás rámutat arra, hogy a taulásban akadályozott gyermekek történetmesélésének fejlődéséhez célzott intervencióra lenne szükség.
kulcsszavak: narratív készség, tanulásban akadályozott tanulók, narratívák makroszerkezete
Fekonja‐Peklaj, U., Marjanovič‐Umek, L., & Kranjc, S. (2010). Children’s storytelling: The effect of preschool and family environment. European Early Childhood Education Research Journal, 18(1), 55-73.
Murányi Sarolta (2025) A narratív készség fejlődése és vizsgálati lehetőségei gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Paul, R., & Smith, R. L. (1993). Narrative skills in 4-year-olds with normal, impaired, and late-developing language. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 36(3), 592-598.
